Ha már az APEH-nál kritérium lesz a 90-es IQ, érdemes lenne ezt a pénzintézeteknél is bevezetni. Fél éve azért váltottam az Unicreditre, mert többek közt kínálta azt az ingyenességet (persze részben), amit elvárok egy banktól, ha már nála van a pénzem. Mikor megtudtam, hogy a diákszámláért csupán 50 Ft-ot kell fizetnem, ellenben 0 Ft-ot a pénzfelvételért, az internetes utalásért, és erről még ingyen tájékoztatnak smsben, tudtam, hogy nekem találták ki. A VOLT bankomnál, az o betűvel kezdődő, hárombetűs pénznyelőnél erre esély sem volt, sőt, lennének cifra történeteim a kártyahasználattal kapcsolatban.

"Aztszeretnémmegtudnihogyhogyhogyhogyhogy...Lakat T. Károly, ma feltette a nap, ha nem a hét kérdését. A Napkeltében Alföldi Róbertet és Zsótér Sándort kérdezte új darabjuk közelgő bemutatója kapcsán. Az egyik november 21-én, a másik 22-én lesz a Nemzetiben. Először hosszasan firtatta, hogy, mi lenne, ha holnap lenne a bemutató, ügyesen elbujtatva azt a kérdést, hogy kész van-e a darab. Alföldi kifejtette, hogy nem, neki még kell ez az egy hét. De Károlyunk nem hagyta magát, és ha 20-án lenne a bemutató??? De a bemutató 21-én lesz vazze...!!! Majd arra is elég időt szánt, hogy a két rendező kapcsolatát firtassa. Megnézik-e egymás próbáit, hozzászólnak-e egymás munkájához? És akkor megkérdezte a két rendezőtől: Régóta tart-e ez a szerelem? Zsótér Sándor csak pár tized másodpercre akadt fenn, ekkor azonban Lakat T. hozzátette, hogy persze így munka kapcsán kérdezi. Ja, ez mindjárt más, de persze-persze, maradjunk a kultúránál.

...viszont sok mindenben nagyon hasonlít. Szombaton Robert Ficó biztos segít Gyurcsány Ferencnek, hogy megtalálják a képek közti hasonlóságot. Merthát a különbség nagyon csekély. Úgyis mondhatnám, hogy a különbség a két ország felfogása között van. Nálunk az ország politikai vezetése nem látta, - vagy nem akarta látni - hogy a nyilasok egyenruháját mennyire idézi a Nemzeti Őrsereg uniformisa. Szlovákiában azonban nincs pardon. Idézem:

Ne, ne is kérdezzétek, hogyan akadtam rá a kulturálisminiszter honlapjára. Egy beadandó feladattal kapcsolatban néztem utána pár infónak és egyszerűen a gugli kiadta, mint első találatot. Meg kellett néznem. Nem lenne etikus bármilyen jellemzést írni Az Emberről. A Piros Pártról sem kívánok beszélni, mert arról nem tudnék, valakit tuti megsértenék, és onnan valamelyik tömörülés kénköves támogatójaként szerepelnék. Szóval Hiller Pista. Ha sikerül minden vele kapcsolatos dolgot rövid időre egy fiókba csúsztatni, alapjába véve vicces kis figura, olykor még Galla Miklós jut róla eszembe. Tudják, ez azt jelenti...

Lehet, hogy nincs messze az az idő, mikor a - Szia! Hogy vagy? - után kedvesen érdeklődünk egymástól: Téged mért rabosítottak?

Engem momentán 2 db papírért, tavaly. Szkeptikusabb olvasók tudom most azt mondják: kellett ott még legyen más is, de az információ első kézből való. Azt a 2 db papírt nem loptam, nem hamísítottam, egyszerűen nem találtam.

Egy pap megvert egy postást. Isten bocsássa meg neki, mert a postás azt mondta nem fogja. A  két ember közötti vita állítólag régre nyúlik vissza, de az i-re a pontot egy újság tette fel. A pap nem kapta meg szeretett és megszokott Keresztény Élet című lapját, ezért aztán jól helybenhagyta a postást, aki a Szabad Föld hetilappal própálkozott nála. Megjegyzem sok kézbesítő feküdne az útmentén elagyabugyálva, ha a téves postai küldemények reklamációját így oldanánk meg.

Nevem veitJ. Velem együtt már három korosztály és három vidék képviseli magát a Majmok Bolygóján. Ahhoz, hogy a dolgok megváltozzanak, néha csoda kellene...a véleményhez elég ez a blog.

Ahogy lecsendesedett az ámerikari választási matiné, visszatértem a döbbenetből, és össze tudom foglalni a gondolataimat. Alapjában véve jó, ha egy befolyásos országban tudjuk, hogy mi történik, tisztában vagyunk, hogy milyen irányba tart, épp kikkel háborúznak, és az elég messze van-e tőlünk. De elnézegetve némelyik választási műsort, és az ott megszólaló szakértőket, megfigyelőket, és interjókat egyszerűen gutát tudok kapni.

Tényleg ennyire függünk attól, hogy ki az USA elnöke? Meghatározza a magyar emberek jövőjét? A világban egy csapásra változás lesz? Vagy épp Magyarországon? Miért veszik be ezt a maszlagot, hogy az amerikai elnök fél kezével még a Föld forgását is megfordítja, de legalábbis a Magyarországon, mi függünk tőle, életünkre fontos hatással bír, stb? Mire jó az a nagy alázatos amerikaimádat? Rá ne izguljunk már az amerikai zászlóra. Nem függünk-e jobban másfelé, és nem kéne-e talán több figyelmet fordítani olyan országokra, mint Oroszország, Kína, stb? Jó, az amcsi választás már inkább hasonlít egy tehetségkutató showműsor döntőjére, Kínában ez ugye lehetetlen, meg végül is Oroszországban is. De Amerikáról egy kicsit sokat képzelünk.

Miért nem bírunk leszállni arról a témáról, hogy egy ország vezető politikusa, ráadásul egy külföldi országé közvetlen hatással van a mi mindennapjainkra? Miért kell csontra bevenni ezt a maszlagot? Az ember igen is, elsősorban saját maga lehet közvetlen befolyással a maga életére! Legalábbis törekedjen rá. Tegyen érte, hogy ne legyen kiszolgáltatott helyzetben. Nem kell másra mutogatni a bajban. De ez egy következő bejegyzés lesz azt hiszem.

Kedves visszatérő olvasóim. Napi teendőim megszaporodtával és a blog átalakításával előreláthatólag november 6-ig elpepecselek. Addig nem ígérek új bejegyzést. Új külsővel, új tartalommal, és egy új szerzővel is bővülünk nemsokára!

Addig is kitartás, gyorsan lemegy ez a 2 nap. Kattintsatok a hirdetésekre, és nézegessetek pazar cuccokat.

Nehéz erről írnom, kesernem kell a szavakat. Erre már tényleg alig lehet reagálni. Emlékszem, indulásakor a Mokka a TV2-n egy elég nézhető, újszerű műsor volt, sokkal jobb, stílusosabb, mint az ide-oda csapongó vihogó infantilis RTL Klub, vagy a Vörös Majális a királyi tévén. Aztán elkezdték összekeverni a szezont a faszommal. Komoly beszélgetős reggeli műsor kontra legalja bulvár szenny. A beszélgetős műsor politikusi image-klub lett, ahova bármelyik bemehet jófejkedni, a híreik 90%-a gyakorlatilag budapesti, azon belül is a legtöbb a forgalmi dugókról szól, a "komoly" része pedig kb. annyiban merül ki, hogy egy pár hónappal ezelőtt történt halálos baleset rokonait felhívják telefonon, vagy be a stúdióba, hogy megkérdezzék tőlük, hogy éreznek most. Mindezt meg lehet oldani a tévé át/kikapcsolásával, de mostanában már nem lehet elsiklani az ámokfutásaik mellett.