Deutsch Tamás sem veszett el, mikor 365 napon (mínusz szombat, vasárnap és ünnepnapok) keresztül nem járt be a VII. kerületi önkormányzat testületi üléseire, csak nem ért rá. Annyira nem ért rá szegény, hogy még lemondani sem volt ideje, sem mandátumáról, sem a vele járó pénzről. Nohát van ilyen, megértjük mi ezt, mi Magyarország munkába járó polgárai. Azt is megértjük, hogy azt a pénzt, amit azért kapott ugye, mert nem járt be egy évig, azt hónapról hónapra eljótékonykodta. Attól az apró részlettől most eltekintek, hogy a pénznek az átutalása, csekken történő befizetése, vagy bármi más módon történő eljuttatása a címzetthez nem vehetett kevesebb időt igénybe havonta (és ez felszorozva 12-vel), mint egy lemondó nyilatkozat megírása, és elfaxolása. Szép dolog a jótékonykodás, én is szorgalmazom, de az megint egy külön téma lenne, hogy a választópolgároktól levont adókból származó jövedelmét a megkérdezésünk nélkül osztogatja. Ám ami nagyon tetszett nekem, az az, hogy azt nyilatkozta, hogy pályafutását Brüsszelben kívánja folytatni. Na mármost megkérdezném, melyiket? Ugye nem az önkormányzati képviselőségre tetszik gondolni?

A napokban meg azt olvastam, hogy Pelczné Gáll Ildikó is felkerült- vagy -het az Fidesz EP-listájára. Ugyan ez a lista még nem létezik a szóvivő szerint, de a hajó itt is léket kapott, mert csak szivárog valami. Pelczné "az elmúlt években nem igazán váltotta be a hozzáfűzött reményeket". Akkor meg menjen Brüsszelbe mi, hátha jót tesz neki a levegőváltozás.

Valahogy meg kellene szabadulni a léhűtő, a nem alkalmas, a költekező, a hazudós politikusainktól, de mért így? Mért bíznak rájuk nagyobb feladatot, fontosabb, felelősségteljes munkakört? Mért ők képviseljék Magyarországot, mikor egy kerületet sem tudnak? Ja, majd elfelejtettem, több pénzért. Persze, ha őket kérdezzük, hivatástudat, az emberek képviselete, a demokrácia védelme, stb. (ide fel lehet még sorolni néhány frázist).

A lényeg, hogy akit egyszer politikus lesz, az az is marad. Nem tudná megszokni, hogy rendszeresen meg kell jelenni a munkahelyen, különben nincs fizetés, hogy minden fillérrel el kell számolni, mert különben büntet az APEH, hogy nem lehet ittasan vezetni, mert nincs mentelmi jog. És ha itthon nem megy, hát majd Brüsszelben.

Minden ország meg akar szabadulni a felesleges dolgaitól. Németország hozzánk hozta, mi Brüsszelbe küldjük.